Több mint 1 millió túlóra a Vogelsberg kerületben – igazságtalan és nem fizetett!

Több mint 1 millió túlóra a Vogelsberg kerületben – igazságtalan és nem fizetett!

A Vogelsberg körzet tavaly hatalmas túlóraproblémával szembesült. Körülbelül 1,1 millió túlórát dolgoztak le, ennek több mint fele, körülbelül 563 000 fizetés nélkül maradt. Ezek a riasztó adatok a Pestel Intézet „Munkaidő-figyelő” programjából származnak, amelyet az Élelmiszer-, Élelmiszer- és Éttermek Szakszervezete (NGG) megbízásából hoztak létre. Különösen a vendéglátóiparban, ahol körülbelül 18 000 túlórát dolgoztak, magas, 53 százalékos volt a ki nem fizetett arány. Ez a fejlemény nem mentes bizonyos robbanékonyságtól, mivel az NGG figyelmeztet azokra a negatív következményekre, amelyeket a szövetségi kormány munkaidő-törvényének tervezett reformja okozhat. Az új szabályok gyengíthetik a 8 órás munkaidőt, és akár heti 73,5 órát is megkövetelhetnek a cégektől, ami jelentősen megváltoztatná a munka világát.

Mint az oberhessen-live.de jelentése szerint, az NGG ügyvezető igazgatója, Guido Noll azt sugallja, hogy egy ilyen helyzet nemcsak a munkavállalók családja és a munka összeegyeztetését nehezíti, hanem nehezíti is a munkavégzést. Különösen szembeötlő az a tény, hogy a Vogelsberg körzetben jelenleg a részmunkaidős alkalmazottak 68 százaléka nő, ami tovább növeli a kompatibilitás kihívását. A Noll ezért nemcsak a munkaidő növelésétől való elmozdulást szorgalmazza, hanem a munkakörülmények javítását és a munkavállalók szisztematikus képzettségét is.

A munkaidő-reform hatásai

Sok kérdést vet fel a vita a munkaidő-törvény reformjáról, amely a napi 8 óra helyett a maximális heti 48 órás munkaidő módosítását írja elő. A változtatások célja, hogy nagyobb rugalmasságot teremtsenek a munkáltatók és a munkavállalók számára. A szakértők azonban aggódnak a kapcsolódó egészségügyi kockázatok miatt. A hosszabb munkaidő nemcsak a munkahelyi balesetek kockázatát növelheti, hanem egészségügyi problémákhoz is vezethet, ami alátámasztja a szakszervezetek, különösen az NGG érvelését. A vonatkozó tanulmányok azt mutatják, hogy sok munkavállaló, köztük a Vogelsberg kerületben érintett munkavállalók nem akarnak hosszabb munkanapot, ehelyett több időt igényelnek a családra, a hobbikra és az önkéntes munkára.

Ahogy a Hans Böckler Alapítvány egy friss tanulmányában megállapította, azért kongatnak a vészharangok, mert a hosszú munkaidő már komoly problémát jelent a geriátriai és ápolási ellátásban, és veszélyezteti a betegellátás minőségét. E körülmények ismeretében felmerül a kérdés, hogy a javasolt változtatások valóban megfelelnek-e a munkavállalók igényeinek. Sok alkalmazott arról számol be, hogy megnövekedett a stressz szintje, és nincs ideje a politikai szerepvállalásra és az élet személyes területeire.

Következtetés és kilátások

Összességében látható, hogy a túlóraprobléma és a munkaidő-törvény megreformálásával kapcsolatos vita komoly kihívások elé állítja a Vogelsberg körzet munkavállalóit. A munkaidő és a szabadidő közötti szükséges egyensúly továbbra is fennáll, és még várni kell, hogy a döntéshozók hogyan reagálnak a munkavállalók aggályaira és igényeire. Sürgősen szükségesnek tűnik a munkaidő-beosztás újragondolása, amely nemcsak a rugalmasságra, hanem az egészségre és az életminőségre is összpontosít.