Frankenberg tiszteletbeli temetője: az utolsó bomba áldozatainak emlékműve 1945-ben

Frankenberg tiszteletbeli temetője: az utolsó bomba áldozatainak emlékműve 1945-ben

1959. szeptember 6-án Frankenbergben tiszteletbeli temetőt avattak, amely a második világháború áldozatainak tragikus sorsára emlékezik. Heinrich Schneider hesseni belügyminiszter jelen volt ezen az ünnepélyes ceremónián. A temetőben összesen 131 embert tisztelnek, köztük kényszermunkásokat és gyerekeket, akik életüket vesztették a város bombázásában. Külön kiemelendő a hét méter magas homokkő kereszt, amelyet a Bundeswehr úttörői építettek.

Az utolsó bombaáldozat, Karl-Ludwig Strauch 1959 októberében talált végső nyughelyére a temetőben. Elgondolkodtató, hogy csak 1945 márciusában körülbelül 95 ember halt meg a támadásokban, a március 12-i első támadás pedig különösen sok orosz hadifoglyot és a Thonet gyár kényszermunkását érintette. Az áldozatok egy részét nem sikerült azonosítani, ami a névtáblákon is tükröződik. Olyan kifejezéseket használunk itt, mint az „ismeretlen keleti munkás”, amelyek az akkori szörnyű körülményekről tanúskodnak.

Személyes sorsok

A túlélők sorsa éppoly megrendítő. Luise Bittner, aki túlélte a támadást, gyerekeknek készített fotókat készített a legfiatalabb bombaáldozatról, Agnes Klara Nolte-ról. Az 1938. június 27-én született Ágnes egy légitámadásban halt meg. Ezek a személyre szabott emlékek egyesítik a történelmet az emberiséggel, és világossá teszik, hogy minden név mögött van egy történet.

Egy másik megrendítő pillanat 2016-ban történt, amikor Joy Thonet, a Thonet gyár vezető menedzsere meglátogatta a bomba áldozatainak sírját. Elkísérte Martin Ranft, egykori Thonet-tanonc, aki kortárs tanúként életben tartotta e tragikus események emlékeit. A dísztemetőben található emléktáblák a Wehrmacht megsebesült tagjainak is megemlékeznek, akik egykor egy franenbergi kórházban voltak elszállásolva.

Bombatámadások emlékei

A heesseni testvérpár, Maria-Luise és Alfred Müller tapasztalatai további betekintést engednek az ország más régióit is sújtó légitámadások borzalmaiba. 1945. február 16-án a szászországi kőtelepen végrehajtott légitámadás során édesanyjukkal egy alagútban kerestek menedéket, amelyet a kőtelep alkalmazottai számára alakítottak ki. Ebben a szűk, már emberekkel teli térben órákon át vártak a segítségre, míg a bombák beomlották az alagutat. A testvérek kilenc órán keresztül csapdában voltak, mire a bányamentő csapat kimentette őket, és ez a traumatikus eset erős nyomot hagyott emlékeikben és életükben.

A legrosszabb támadás a szászországi kőtelep ellen 1945. március 27-én történt, amelyben 157 ember vesztette életét, köztük sok orosz hadifogoly. Ezek az események azt mutatják, hogy a légitámadások nemcsak földrajzilag, hanem emberileg is pusztító hatással voltak, és ennek az időnek az emlékei még jóval a felszabadulás után is jelen vannak.

A frankenbergi dísztemető felavatása és a túlélőkről szóló történetek világossá teszik, mennyire fontos az áldozatok emlékének életben tartása és a múlt tanulságainak elfeledése. A békét, amelyért sokan harcoltak, mindig meg kell őrizni.

Ha többet szeretne megtudni a robbantás történeteiről és a túlélők emlékeiről, látogassa meg a cikkeit HNA és WA.