Maintal megvitatja: 2030-ig gyerekbarát marad a város?

Maintal megvitatja: 2030-ig gyerekbarát marad a város?

A Maintalban a Gyermekek Világnapján egy fontos témával foglalkoztak: a helyi viták középpontjában a gyermekek jogai állnak. A Fővárosi Szociális Bizottság tárgyalta a Maintal 2019 óta működő „Gyermekbarát Önkormányzat” program folytatását. A Hessen önkormányzati törvénykönyv megköveteli a fiatalok aktív bevonását a politikai döntésekbe, de ezeknek az igényeknek a gyakorlati megvalósítása ifjúsági parlamentek formájában sok helyen továbbra is beteljesületlen kívánság marad. [op-online.de](https://www.op-online.de](https://www.op-online.de/region/main-kinzig-kreis/maintal/maintaler-social Committee-diskutiert-ueber-siegel-kinderfreunde-kommune-94010860.html).

A Zöldek javaslata a program 2029-ig történő folytatását irányozza elő annak érdekében, hogy 2030-tól véglegesen meglegyen a pecsét. Ez biztosítja a gyermekek és fiatalok érdekeinek jobb láthatóságát a közösségben. Az ifjúsági munkaosztály már most is aktív, és körülbelül heti 20 órát fektet a gyermekjogok megerősítését célzó akcióterv megvalósításába.

Kritikus hangok és jövőbeli kilátások

De nem mindenki ért egyet a jelenlegi irányvonallal. A CDU parlamenti képviselőcsoportja megkérdőjelezi a pecsét hozzáadott értékét, és több erőfeszítést kér, különösen a gyermekgondozás terén. Böttcher Monika polgármester rámutat, hogy az úgynevezett napközis válság országos probléma. Emellett az SPD-s Tobias Eberhardt olyan indítványt nyújtott be, amely a határozattervezetet a következő ülésre halasztja, hogy addigra elkészülhessen az első projektszakasz zárójelentése. A program folytatásáról az év végéig kell döntést hoznia a városi tanácsnak.

A gyermekjogok szerepe helyi szinten

A gyermekek jogainak kérdése számos településen egyre nagyobb figyelmet kap, és az olyan kezdeményezések, mint a [kinderfreunden-kommunen.de] információs portálja (https://www.kinderfreunde-kommunen.de/startseite/fachportal/infoportal-kinderrechte-in-kommunen/) döntő szerepet játszanak. A cél az önkormányzati cselekvési területek és a gyermekjogok átfogó lefedése és olyan szakanyagok biztosítása, amelyek segítik az önkormányzatok érintettjeit a szülői és intézményi kihívások elsajátításában.

A gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, amely 1990 óta szólítja fel a gyermekek és fiatalok részvételét, sok ilyen program alapját képezi. A gyakorlati megvalósítás azonban továbbra is kihívást jelent, különösen, ha megfelelő struktúrák, például ifjúsági parlamentek létrehozásáról van szó.

A továbblépés egyik módja az lehetne, ha több forrást és ötletet integrálnának az önkormányzati struktúrákba, hogy a gyermekek és fiatalok erősebb hangot kapjanak. Végső soron az a kérdés, hogy az önkormányzat hogyan tudja betartani a társadalom legfiatalabb tagjainak tett ígéreteit, nem csak Maintalt érinti.