Hogyan ünnepelték Ulfen és Herleshausen a berlini fal leomlását: Utazás az időben!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Tapasztalja meg a határnyitást 1989. november 9-én a Werra-Meißner kerületben: riportok vidéki nőktől és megindító történetek.

Erleben Sie die Grenzöffnung am 9. November 1989 im Werra-Meißner-Kreis: Berichte von Landfrauen und bewegende Geschichten.
Tapasztalja meg a határnyitást 1989. november 9-én a Werra-Meißner kerületben: riportok vidéki nőktől és megindító történetek.

Hogyan ünnepelték Ulfen és Herleshausen a berlini fal leomlását: Utazás az időben!

2025. november 9-én a történelem egy jelentős pillanatára tekintünk vissza: a berlini fal leomlására 1989-ben. Ezen a döntő napon, amely Kelet- és Nyugat-Németország szétválását jelképezte, megnyílt az első határátkelő Hessen és Türingia között. Valami nagyon különleges történt Ulfenben, egy hesseni kisvárosban.

November 9-ről 10-re virradó éjszaka az emberek özönlöttek a városokba, hogy megünnepeljék újonnan elnyert szabadságukat. Amikor visszatért egy borkóstolóról, Ursula Philipp és férje meglepődve tapasztalták, hogy végtelen autók, főként Trabbisok háttere előtt állnak Ulfen felé. Ezek felpezsdítették az utcákat, és a változás látható jelei voltak. Az ulfeni vidéki asszonyok kezdeményezték a várakozó sofőröket, teával, kávéval, házi sütött kenyérrel és kolbásszal kínálták. Körülbelül fele szolgálatot teljesített és a járókelők testi épségét biztosította, míg a többi sofőr részben elutasította ezeket a meleg ajánlatokat, részben pedig a helyiek invitálták őket időzítésre.

A DGH mint kapcsolati pont

A falu és kultúrház (DGH) az egyik napról a másikra érkezők menedékhelyévé vált. Takarók és szőnyegek voltak ott, hogy szállást biztosítsanak az éjszakázóknak. Az ulfeni benzinkút is népszerű megálló volt, ahol sok család állt meg tankolni járművét és megemészteni az új valóságot. Másnap reggel az Ulfen feletti pára újabb jele volt az újonnan felébredt mobilitásnak: a Trabbik kétütemű motorjai nyomot hagytak.

A kora reggeli órákban, két órakor a határőrök kinyitották a kapukat a herleshauseni átkelőnél. Délig körülbelül 3000 ember érkezett a Werra-Meißner kerületbe. Óriási volt a rohanás: mintegy 50 000 keleti jármű haladt az úton, a dugó pedig több mint 30 kilométerre nyúlt el. A határátkelők sok ember számára óriási jelentőséggel bírtak, és az indulás érzését keltették.

Érzelmi élmények Herleshausenből

Helga Gogler emlékszik ezekre az izgalmas órákra Herleshausenben, ahol az NDK-ból érkezett embereket köszöntötte. Helmut Schmidt, a hivatal akkori illetékese koordinálta a folyamatokat, és több hétig tartó szükségállapotot tapasztalt. A Vöröskereszt önkénteseként Gogler étellel és itallal látta el az érkezőket. „Csodálatos, gyönyörű káosz volt az üzletekben” – írja le Helmut Schmidt, aki felejthetetlenül érezte magát.

Napjaink tapasztalatai azt mutatják, milyen szoros volt a kapcsolat a fal által elválasztott szomszédok között. Az újraegyesítés öröme lehetővé tette, hogy a régi barátságok újra virágba boruljanak. Az emberek jelentései nemcsak a megosztottság mély sebeit illusztrálják, hanem a közös jövő reményét is. 1989. november 10-én a kelet- és nyugatnémetek együtt ünnepeltek, új korszakot nyitva ezzel.

Ulfen és Herleshausen története arra emlékeztet bennünket, hogy a szabadságot nem lehet magától értetődőnek tekinteni. Ez olyan emberek bátorságának és szolidaritásának eredménye, akik készek voltak kiállni meggyőződésük mellett. Ma – 36 évvel a berlini fal leomlása után – ismét látható, milyen értékesek ezek az emlékek és az általuk teremtett kapcsolatok. Egyszerűen fogalmazva: Valami történik! A történetekből tanulhatunk a történelemből.