Forradalmi módszer: Hídfigyelés vonaton - Biztonság megnövekedett!

Forradalmi módszer: Hídfigyelés vonaton - Biztonság megnövekedett!

Darmstadt, Deutschland - A mérnöki világban mindig vannak olyan izgalmas fejlemények, amelyek nemcsak elősegítik a technológiát, hanem befolyásolják a mindennapi életünket is. Jelenlegi példa: Dr.-ing. Steven R. Lorenzen, akit a Kurt Ruths -díjnak elnyert a disszertációért. Témája a vasúti hidak megfigyelésének és élettartamának meghosszabbításának módszerei, különös tekintettel innovatív megközelítésekkel, például a "meghajtó-megfigyelés" révén. A hídfigyelés hagyományos eljárásai gyakran meglehetősen nehézkes és drágák. Lorenzen kifejlesztett egy olyan módszert, amely jelentősen növeli a megfigyelés hatékonyságát. Felépített olyan érzékelőkkel, amelyek a kereszteződés során képesek elvégezni a méréseket, és így irányíthatják a teljes hídhálózatot.

Különösen nagy kihívás a hidak rövid átfogó szélességének és a gyors vonatsebességnek a kombinációja. Lorenzen kifejti, hogy kifejlesztett egy eljárást a hidak rezonancia gyakoriságának meghatározására a gyorsító érzékelők rögzítésével. A hidak nem merevek, de lendülnek, és ezeket a rezgéseket önfrissítésnek nevezik. Ha egy külső erő, például egy vonat, megfelel ennek a frekvenciának, akkor lehetnek veszélyes rezonancia -kereszteződések, amelyek a legrosszabb esetben összeomláshoz vezethetnek.

Társadalmi relevancia a hídfigyelésben

Clemens Hübler professzor, a Tu Darmstadt Statikai és Építőipari Intézet vezetője hangsúlyozza az ilyen innovatív megfigyelési módszerek társadalmi fontosságát. Hübler szerint Lorenzen megközelítései nemcsak kreatívak, hanem rendkívül ígéretesek az épületfigyelés és az épület dinamikájának jövője szempontjából is. Lorenzen kutatásának másik alapvető pontja a meglévő hidak élettartamának meghosszabbításának szükségessége. Németországban a vasúti híd átlagos élettartama 122 év volt. Tekintettel a növekvő forgalmi terhelésekre és az erős vasúti járművek fejlesztésére, amelyek magasabb tengelyterhelést és sebességet hoznak, ez a szempont különösen sürgőssé válik.

A globális vasúti híd -infrastruktúra nagyon elavult, és nincs hatékony módszer a meglévő struktúrák értékelésére. Az érzékelők gyártása és telepítése maguk a hidakon gyakran nem gazdaságilag megvalósítható. A Lorenzen meghajtó-megfigyelése költséghatékony megoldást kínál itt, mivel lehetővé teszi az átfogó megfigyelést, amely megfizethető és praktikus. Hatékonyságuk szintén nyilvánvaló az eredmények extrapolálásának lehetőségében is - az SO -nek nevezett virtuális érzékelés, amelyben az adatokat nem közvetlenül mért helyeken szimulálják.

A dobozon kívüli kilátás: AI a hídfejlesztésben

És bár a Darmstadtban úttöréseket végeznek a hídfigyelésről, innovatív megoldásokat is dolgoznak Svájcban. Az ETH Zürich kutatócsoportja új előrejelzési modelleket dolgoz ki a vasúti hidak életének életére gépi tanulás segítségével. Sophia Kuhn professzor, aki a projektet vezeti, hangsúlyozza az AI modellek szükségességét a mérnöki modellekben annak érdekében, hogy nemcsak biztonságosabbá váljon, hanem költséghatékonyabb és fenntarthatóbbá is.

Dr.-ing. Steven R. Lorenzen kutatásaival megmutatja, hogy az építőiparban az innovatív megoldások iránti vágy nemcsak elérhető, hanem sürgős is. A hídfigyelés megközelítései jelentősen hozzájárulhatnak a forgalmi útvonalaink biztonságosabbá tételéhez - az infrastruktúra jövőjének jó vonása.

További információk a Lorenzen munkájáról és a hídfigyelés fejleményeiről, látogasson el a tu darmstadt vagy olvasott oldalának oldalán. "https://tuprints.ulb.tu-darmstadt.de/26426/"> Tuprints https://www.bayika.de/de/aktuelles/mistungen/2025-02-24_kuenstliche-hilft-hilft-unf-und-ehrt-von-bruecken.php .